Isten hozta Tusnádfürdore, az erdélyi fürdovárosba.

Ez által szeretnénk tudósítani, a fürdováros legújabb turisztikai attrakciójáról, a Csukás tóról

Az Olt szorosában, a sötét fenyvesekkel borított meredek hegyoldalon alakult ki Csíkország büszkesége, az alig 154 éves Tusnádfürdõ, Hargita megye legdélibb fekvésu, az ország egyik legkisebb, világszerte ismert városa, a székelyföld keleti részének nemzetközi híru fürdo és üdülotelepe. A Komlós- és Szurdok-tetok nyugati lejtoin létesült.

Tusnádfürdõ alapítása 1842-ben történt. állítólag egy pásztorfiú csodálatos gyógyulásának esete terelte rá a figyelmet. Eltévedt marháit keresve a szinte járhatatlan rengetegben a Tisztás patak beszédmezonek nevezett mocsaras ingoványán kellett több alkalommal átgázolnia. Közben meglepve tapasztalta, hogy az ásványvizes iszapba mélyen bemerülo lábairól addig gyógyíthatatlannak hitt kiütései rövid ido alatt eltuntek. A csodás gyógyulás hírére egyre többen keresték fel a beszédmezo forráslápját. Az Európa-híru gyógyfürdo és üdülotelep 1968-ban emelkedett városi rangra.

Tusnádfürdõ és környékének természeti adottságai – változatos vegyi összetételu borvizek, mofetták, tiszta levegoje, a lebilincselo táj – kituno gyógyhatásúak a neurózis, a szív és érrendszeri, a gyomor-, bél-, mozgásszervi bántalmak és a belso elválasztású mirigyek betegségeiben szenvedok gyógyításában. A városból öt jól jelzett turistaösvény indul a környék nevezetességeihez: a Ludmilla kilátóhoz, a Vártetohöz, a Sólyomkõ-re, a Szent Anna-tóhoz, a Nagy Piliskére.

Tusnád és környékének változatos felszíni formái, a fiatal kúpalakú vulkánikus hegyek, a tusnádi Olt szoros, a Szent Anna-tó, a Mohos tozegláp a ritka fajokban gazdag állatvilága, a több száz változatos vegyi összetételu ásványvízforrása (borvíz), mofetta (büdösgödör) Románia, Erdély, a székelyföld tájegységei között szinte egyedülállóak. Látogatottságát földrajzi fekvésének és tájképi adottságainak köszönheti. Hargita megye legszebb magaslati fürdohelyeinek egyike.

Tengerszint feletti magassága 650 m, éghajlata kellemesen mérsékelt, levegoje ionizált. 1934 novemberében Tusnádfürdot leválasztották Nagytusádtól, így közigazgatásilag önállóságot nyert. Ma az Alcsíki-medence egyetlen valamint Románia legkisebb városa. Városi státuszát ásványvizeinek és gyógyfürdojének köszönheti. Könnyu megközelíthetosége révén (itt halad át a 400-as vasútvonal és a 12-es országút) rövid idon belül keresett és közkedvelt kirándulóhellyé, klimatikus üdüloteleppé és gyógyfürdové alakul.

Az utóbbi években Tusnádfürdo jelentos nemzetközi konferenciának adott helyet. A gyönyöru környezet, a termálvizu strand, a Sólyomkõ és környéke, a Csukás tó, a Szerelmesek tisztása, a Szent-Anna tó, télen sípálya, a fenyoerdok ösvényei, a székely konyha különlegességei, a hintós séták csak néhány javaslat a számtalan vonzó ajánlatból, amit Tusnádfürdõ kínál az üdülo vendégeknek.

Tusnádfürdon az olt jobb partján kiemelkedo andezit sziklabérc a Sólyomko. A sziklabércrol kituno kilátás nyílik a városra, az Olt kanyargó szorosára ,a fenyoerdovel borított Vártetetore, Szurdok és Csomád hegycsúcsokra. De a szép kilátás ne feledtese velünk sólyomko várának romjait. A múlt e titkos muemléktöredékeit egyedül Orbán Balázs említi meg a székelyföld leírásában. Errol a helyrol szemlélte a gyönyoru tájat ifjú Ferenc József császár, akinek annyira megtetszet a táj, hogy újraépítette az 1849-ben felégetett Tusnádfürdot. Sólyomko természeti védettségét az itt található apró sárgalevelu növénynek köszönheti a Teleki hölgymálnak. A sziklára turistaösvény vezet a fenyoerdon keresztül mely piros háromszöggel van jelölve. Körülbelül 1 óra alatt lehet feljutni.

Ellipszis alakú vulkánikus eredetu tó mely nemcsak Románia hanem közép-európa egyedülálló természeti csodája. 1050m tengerszint magasságban található, mélysége 7,4 m, északi részének fenekét barnás iszap borítja. A tó a Csomádhegység része a vulkáni kráter alján keletkezett minden oldalról erdovel benott magas hegycsúcsok veszik körbe: a Nagy-Csomád, a Kis-Csomád, a Taca, a Tóbérce és a Kövesponk. A tónak nincs forrása, az eso víz és az elolvadt hó leve táplálja de ettol függetlenül kristálytiszta a tó vize. A tó északi részén egy tisztás található mely É-Ny részén kápolna található. A Szent Anna-tó mint régi pogánykori kultikus hely, az új vallás búcsújáró helye is. Szent Anna-napját 1990- óta ünneplik amelyet évente kétszer rendeznek meg, Anna napján és kisasszony napján mikor a környék lakósága osszegyül e gyönyoru helyen melyen valamikor 20-30000 ember is összegyult, melyet az oklevelek már 1349-bol említenek.

Ott a hegyek tetején tó van de benove suru ingovánnyal: aki rálép, lemártják a csalóka pázsit alá a vízi hüvelvények.(Jókai Mór: Bálványosvár) A Szent Anna tó kráterével Szinte egy idoben keletkezett, azóta elöregedett szabálytalan kör alakja és az apró tavacskák utalnak arra hogy valamikor e helyen tó volt és mely alapterülete négyszer nagyobb volt mint a Szent Anna-tó területe. Szent-Anna tavától egy széles nyereg választja Az évezredek óta tartó lassú apadás következtében a tó elmocsarasodott, magashegyi láppá alakulva át. Mely felszínét nagyon változatos növényzet borítja. A Mohos tundrai táját eloidézo növényvilágot a négy egymástköveto pleisztocén kori eljegesedésnek köszönheti mely kialakította a Mohos tundrai növényvilágát.